1.Bevezető

Igazán kitartó vagyok.Sőőt eltántoríthatatlan.Mint az a faszi aki 5 éve kint lakik a buszmegállóban és várja élete szerelmét.Igen,hasonlít az elszántságunk,bár az én ügyem kicsit más.Lassan,már 10 éve minden napkijárok a közeli parkba,és várom...hát,nem éppen életem szerelmét.Nem az ellenségemet,nem az elveszett rokonomat,nem egy elrabolt barátomat.Egy fiút várok.Magas,szőke,kékszemű.Több jellemzőt azt nemtudok.Csak még annyit,hogy meghalt.A saját szememmel láttam,akkor,10 éve.És akkor miért várok arra,hogy megjelenik?Nos,kijavítom magam.Nem a saját szememmel láttam,hanem más szemén keresztül néztem végig ahogy leszúrják.Megbolondultam?Nem kétséges.Viszont,abban 100 százalékig biztos vagyok,hogy él!És nem csak azért,mert más szemén keresztül láttam ahogyan arra a bizonyos földterületre léptem!Hanem azért,mikor körbevették a fekete csuklyás alakok,nem félt.Olyan bátorság,és gúny tükröződött a szemében,amit még soha sem láttam.Mikor halott teste a földre omlott,akkor is a fönn akadó pillantása bátor volt!Most mindenki azt kérdezheti.Fekete csuklyás alakok?Leszúrt fiú?Más szemén keresztül látta a dolgokat?Mivan?!És nyilván azt is hiheti,hogy túl sok krimit,meg horrort néztem.De nem.A fantasy filmek nem mind így kezdődnek?Ha nem is igazak,biztos vagyok benne,hogy valóságalapjuk.Ezért hiszek.És talán ez a legfőbb erényem.Meg persze,nem minden akkor történik az életben,mikor legkevésbé számítunk rá?Így nem is sejtettem,hogy találkozom Vele,és elkezdődik a misztikus életem Luke-al.